Kína csendes üzenete: mit jelent Hszi kihagyott BRICS-csúcsa?

Soha nem fordult még elő, hogy a kínai elnök ne vett volna részt egy BRICS-csúcstalálkozón. A brazíliai meeting az első volt Trump újabb elnöki ciklusának kezdete óta, márpedig ha valamivel foglalkoznia kell a BRICS-nek, az éppen az amerikai elnök fenyegető káoszstratégiája. Hszi Csin-ping ennek ellenére nem vett részt a találkozón, de még (Putyinhoz hasonlóan) online formában sem csatlakozott a számára kiemelt fontosságú csoport megbeszéléseihez. Maga helyett a miniszterelnökét küldte, távolmaradásának igazi okáról pedig azóta is különböző elméletek születtek.  

A hivatalos magyarázatot (a találkozó nem fért bele Hszi napirendjébe, a közelmúltban pedig egyébként is már kétszer találkozott Lula brazil elnökkel) természetesen senki nem hiszi el. A csúcstalálkozó nem kétoldalú esemény, Rio de Janeiróba ráadásul nemcsak a szűk BRICS-tagság utazott, hanem sok olyan ország képviselője is, amelyek a BRICS előszobájában toporognak, tagsági vagy legalábbis partneri viszonyt remélve. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy  

A távollét első pillanatra piszlicsáré ügynek tűnhet, valójában erős jelzésértéke van. Hogy mi, arról már megoszlanak a vélemények. Az egyik, túlzottan erős magyarázat szerint Hszi kezdi elveszíteni az otthoni, maximális politikai kontrollt, ezért nem akar kockáztatni azzal, hogy több napra távozik Pekingből. Más elképzelések szerint a Kínán belüli irányítással nincsenek nagy problémák, Hszi Csin-pingnek azonban éppen a BRICS-en belül amortizálódik egyre jelentősebben az addigi befolyása. Brazília és India például a közelmúltban vámokat vetett ki a kínai termékekre, ipari túlkapacitással és dömpinggel magyarázva a szoros kereskedelmi partnerségben meglehetősen szokatlan döntést – ez pedig valóban az eddigi egység falán jelentkező repedésekre utal, teret adva azoknak a véleményeknek, amelyek szerint Kína agresszív exportpolitikája a saját gazdasági szövetségeseit is negatívan érinti.  

Két dudás egy csárdában 

Felbukkant egy ennél földhözragadtabb, ám hihetőbb magyarázat is, amely Kína és India feszült politikai viszonyával, illetve a két ország vezetőjének egymás iránt táplált nem túl hízelgő véleményével magyarázza Hszi tüntető hiányát.

Erről bővebben a cikk folytatásában, a makronom.eu oldalon olvashat.

Címlapfotó: MTI/EPA/Kith Serey

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.